Az ezerarcú Kína: ünnepi hangulatoktól a mindennapi elnyomásig

A Viasat History ma 20 órától kezdve számos változatos műsorral nyújt bepillantást Kína kultúrájába, történelmébe.

Mi már bőven túlvagyunk a szilveszteri mulatozásokon, szinte már el is felejtettük azt, Kínában viszont még csak most köszönt be az újesztendő: február 16-án indul a Kutya éve. Ettől a naptól fogva majd két hétre megáll az élet a távoli ázsiai országban és az emberek családtagjaik társaságában ünnepelnek, ajándékoznak.

A házak, lakások is ünnepi díszbe öltöznek ebben az időszakban. A dekorációk hagyományosan piros színűek, melyek a bőséget, a szerencsét és a gazdagságot szimbolizálják. Az ünneplés a tizenötödik napon fejeződik be, a Lampion Fesztivállal. Ekkor az emberek hosszú botokra akasztott lámpásokkal masíroznak az utcán, melyekről szójátékok lógnak le, amiket közösen próbálnak megfejteni. Az ünneplést hatalmas tűzijátékokkal zárják.

A Viasat History február 16-án egész estés programmal adózik a jeles esemény előtt: a csatorna 20 órától kezdve számos változatos műsorral nyújt bepillantást a távoli ország kultúrájába, történelmébe.

A premier sorozat ezen az estén a Mao Kínájában című széria 20:50-től, melyben egyedülálló személyes történetek és a ritkaságszámba menő historikus felvételek nyitnak meg új perspektívákat a diktátor utópiájának értelmezésében.

A rezsim csúcsidőszakában éppolyan zártság jellemezte az országot, mint napjaink Észak-Koreáját. Néhányan nyugatról érkeztek, viszont sokan ebben az időszakban is itt éltek, ők 1966-tól első kézből láthatták a kulturális forradalom felemelkedését, melyet ők leginkább „kulturális felfordulásként” értelmeztek. Mostanáig csendben hallgattak, de ma már félelem nélkül osztják meg tapasztalataikat.

Az 1970-es évektől Kína egyre kevésbé volt izolált, az emberek nyitottabbá váltak és a felülről ellenőrzött politikai narratívák elkezdték romantizálni a kormányt. Az enyhülés következtében végül a nyugatiak engedélyt kaptak a távozásra. Hazatérve megdöbbentek, hogy Európában olyan diktátorokat éltetnek, mint aki elől ők éppen most menekültek el.

Ebben az időszakban a baloldali nyugat-európai aktivista fiatalok úgy tekintettek a kínai diktátorra, mint egy utópisztikus társadalom előhírnökére. Azonban azok a nyugati maoisták, akik Kínába utaztak, hogy megtapasztalják a rezsim jellemzőit, gyakran kiábrándultan tértek vissza az öreg kontinensre. Hogy miért? Ez a műsor feltárja az igazságot a kínai történelem ezen összetett és sokrétű időszakáról.     

0 Hozzászólás

Adataid

Olvassa el a legfrissebb híreket!